A MÁRIAKÉMÉNDI BÚCSÚJÁRÓ HELY KIALAKULÁSA ÉS
A NAGYBOLDOGASSZONY KEGYTEMPLOM TÖRTÉNETE
A régi Kemendnek (később Kémend) nevezett falu itt a templom körül helyezkedett el, mely a török idők végére elpusztult. A mostani kegytemplom helyén állt a 15. században épített Szent Miklós templom, melynek a 18. század elejére már csak a szentély falai álltak épségben. A német telepesek, amikor az 1720-as években ide érkeztek, a romoknál évente egyszer, Szent Miklós napján tartottak misét.
JELENÉSEK A KEGYHELYEN
1740 tavaszán öt lány, köztük Margaretha Rogner és Anna Weiß füvet gyűjtött a templomrom körüli régi temetőben. Az egyik süppedt sírból előbukkant Szűz Máriának fényességet árasztó képe, karján kisdedével. Fel akarták venni a képet, de nem bírták. Ahogy hozzáértek, kezük fényesen ragyogott. Amikor a közeli szántóföldről a kiáltásukra odasiető Elisabetha Blumenthaler fel akarta emelni a képet, az eltűnt. Néhány nappal később egy ifjú látta Szűz Máriát karján kisdedével, amint dicsfénytől övezve belép a templomrom szentélyébe. A helyiek egy olyan legendára is emlékeznek, miszerint a németek az aratási időszakban itt dolgoztak a romos templom melletti földeken. Estefelé, amikor már végeztek a munkájukkal, nagy vihar közeledett. Az egyik felhőben Szűz Máriát vélték felfedezni, aki így szólt hozzájuk: ne féljetek, elkerül benneteket a vihar.
A történtekről a falu elöljárósága, valamint az egyházi méltóságok több ízben kihallgatták a lányokat. Először csak gyermeki képzelgésnek gondolták. A látomások hallatára azonban egyre több zarándok érkezett. 1742-ben ferences atyák kezdték újjáépíteni a templomot, majd később Lipussy György plébános irányította az építkezést, melynek során a régi templom romjait, és annak 15. századi gótikus szentélyét felhasználták. Az építkezést a búcsújárók adományaiból finanszírozták. A Mária mennybemenetelének tiszteletére felépült templomot Lipussy György plébános 1754. december 8-án, vasárnap szentelte fel. (A templom falán elhelyezett műemlék táblán tévesen szerepel az 1761-es dátum.) 1773. augusztus 15-én XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. A rohamosan növekvő Mária-kultusz miatt 1762-re megépítették a ma is álló barokk plébániaházat, melynek gyönyörű dongaboltozatos termei szálláshelyként is szolgáltak az ide érkezőknek. Régen itt nagy vásárok voltak, és a közeli csárda, melyet az 1950-es években bontottak le, szolgált felüdüléssel az ide érkezőknek.
A templom oltárárára Mária Pichler asszony egy Szűzanya képet festett, amiért lánya Mária közbenjárására hosszas szembetegségből meggyógyult a közeli Szent-kút vizétől. A képet 1765-ben egy Mária-szoborral cseréltek fel. Egyedülállóan szép a főoltár, amelynek két oldalán rokokó keretekben a hét-hét rózsafüzér titok fára festett képe látható.
A hitélet ezután egyre inkább fellendülőben volt, a Mária ünnepeken több ezer búcsújáró jött a környékbeli falvakból, különösen Tolna vármegyéből és a Bácskából is. Számuk ekkor már vetekedett a Máriagyűdre látogatók számával. 1800-ban kazettás mennyezetet kapott a templom. 1804-ben a templom elé fatornyot emeltek 4 haranggal. A súlyos tehertől a falak megrepedtek, ezért a tornyot 1817-ben lebontották. A templom déli oldala mellé építették fel kőből az új harangtornyot. Az egyházmegyés papok után 1916-ban az Isteni Ige Társaságának szerzetesrendje vásárolta meg a plébániaépületet, az épületet kolostorként is használták. Ők a környékben lelkigyakorlatokat és missziókat tartottak. Néhány év után visszaadták a templomot és a plébániát az egyházmegyének, majd Budatéténybe költöztek. Ezután az épületeket renoválták.
A templom szentélyének két oldalán egy-egy freskó látható, melyet Stefán Henrik készített 1936-ban. A templomnak egy mellékoltára van, a Szent Kereszt oltár. A templomhajó két oldalfalán a 14 stáció látható. 1966-ban az oltáron álló Mária mennybe való megkoronázásának képét kivették a keretéből és a templomhajó szentélyhez csatlakozó jobb oldali falon helyezték el. A tiroli eredetű kegyszobrot, a földgömbön álló Madonnát, karján a kis Jézussal az oltárra állították.
A templom nagyobb arányú renoválására 1893-ban, 1937-38-ban és 1976-77-ben történt. A templom 230 éves jubileumára, a kitelepített Máriakéméndiek egy újabb harangot adományoztak a falunak, és ünnepélyes falutalálkozó keretében ezt 1981. augusztus 15-én helyezték el a kegytemplom tornyában. 2012-ben a harangtorony új bádogtetőt kapott. 2015-ben a sekrestye teteje lett újracserepezve.
A templom bejárata felett található mázas Magyarok Nagyasszonya Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült és 2016-ban lett restauráltatva. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál.
A kegytemplom előtt álló angyalszobrok az 1890-es években készültek pécsi Zsolnay gyárban. Társaikat budapesti megrendelésre alkották a kőbányai Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. További 3 társa Kishajmáson a kálvária felett áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György volt. Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát előlegezik meg, magyaros jelleggel és erővel. A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. A közel 30 évig törötten álló szobrok restaurálása a helyi és környékbeli lakosok, cégek, valamint az egyház és a természetjárók adományaiból és erőfeszítéseinek köszönhetően 2018-ra készült el.
A pécsi székesegyháztól induló Mária út és a Mecsekből, Kisújbányáról (Neuglashütte) induló Szent Márton zarándokút is érinti a kegytemplomot.
KÁLVÁRIA
A keresztút állomásai 1844-ben épültek. Scitovszky János pécsi püspök akkor jelentős összeget adományozott a stációképek beszerzéséhez. Eredetileg a keresztút végében egy kálváriakápolna állt, melyben a szent sír volt elhelyezve, mellette pedig 3 kereszt, a Krisztussal és a két latorral. A 20. század elejére rossz állapotba került a kálváriakápolna, és sajnos a felújítás helyett a lebontást választották. Ekkor került ide a két szélső kereszt helyére a most is itt álló két szobor. Az idők folyamán többször kellett a stációkat felújítani. Az eltelt 30 év alatt azonban az idő ismét kikezdte az alkotásokat, így szükségessé vált a felújítás.
A Mecsek Egyesület 2017-ben gyűjtést indított, így sikerült a kálvária együttest ismét felújítani a helyi plébánia támogatásával. A gipsz stációképek is javításra kerültek. Valamennyi oszlop tetejéről hiányzott a vaskereszt, ezért mind a 14-en pótolni kellett. A keresztút állomásainak végében álló kereszt, valamint a Szűz Mária és Szent János apostol szobra is le lett csiszolva és színes festésük is elkészült.
BÚCSÚK
A nagy búcsú minden évben pünkösd után egy hétre kerül megrendezésre Szentháromság vasárnapján délután. Július 2-ához legközelebb eső vasárnap késő délután van a Sarlós Boldogasszony búcsú, illetve augusztus 15-én Mária napkor is van búcsú. Amennyiben ez hétköznapra esik, a szentmise az esti órákban van. Szeptember 8-án, Kisboldogasszonykor és szeptember 12-én Mária névnapján is sokan felkeresik a búcsújáró kegyhelyet.
további információk: FaceBook