Kerner István Községi és Nemzetiségi Könyvtár
Máriakéménd, Rákóczi u. 27.

A 25 éve eredetileg Tűzoltószertárnak épült, de később átalakított 70 m2 alapterületű Könyvtár tetőterében található a folyamatosan bővülő 6000 kötetes könyvtár, alatta helyezkedik el a videotéka és a számítógépterem, ahol a könyvtár látogatóinak lehetőségük van az Internet-elérhetőséggel rendelkező számítógépek használatára. A Könyvtárban működő Teleház fénymásolási lehetőséget is biztosít. Az intézmény a közösségi csoportok, elsősorban a fiatalok találkozóhelye, akik hétvégén itt töltik el szabadidejüket filmek nézésével, társasjátékkal, zenehallgatással. A településen itt van egyedül lehetőség bárki számára az Internet használatára.

A Könyvtár és a Teleház története Máriakéménden

Máriakéménd is abba a kétharmados többségbe tartozik, ahol a teleház egy önkormányzat által fenntartott épületbe és az itt működő intézménybe költözött be, olvadt egybe.

A megalakulás képlete egyszerű: a község képviselőtestülete 1994-ben hozott döntésével a tűzoltószertárnak épített- üresen álló- ingatlanában, az épület átalakításával újra megnyitotta a művelődés célját szolgáló és a közösségi színterének helyet adó könyvtárát, a Kerner István Községi és Nemzetiségi Könyvtárat. (560 lelkes kisközség lévén a kezdeményezés egyedülálló volt, a cél pedig a könyvekhez való hozzáférés biztosítása és a civil szervezetek, valamint a fiatalok csoportjának összefogása.)
A könyvtár eredetileg két helyiségből állt, ezt később átalakításokkal háromra növelték, azonban mára ismét szükségessé vált a bővítés. Aztán szükség volt egy úttörőre, egy megszállott emberre, egy "beköltöző"-re - aki okkal, vagy ok nélkül, de úgy határoz, hogy megszervezi a teleházat a községben. Utánajár, tájékozódik és ha minden együtt van, megpróbálja építő szándékát érvényesíteni. A szándék 1996 decemberében lett kézzelfogható, amikor mindenki közös akaratára a könyvtár épülete lett a teleház befogadó intézménye.

A Máriakéméndi Teleház "ős" teleháznak számít.

1996 decemberében civil kezdeményezésre hozta létre, a máriakéméndi Környezetvédelmi és Közösségi Értékadó Egyesület. A DemNet nyertes pályázata hívta életre, hogy elindulhasson a közösséget szolgáló útján.

Korábban kizárólag könyvek alkották a könyvtár állományát. A teleház könyvtárban történő elhelyezése, a számítógépek és egyéb technikai eszközök megjelenése csábító volt a fiatalabb korosztály részére. A tizenéveseknek akkoriban még nem volt lehetőségük máshol számítógép elé ülni, hiszen otthon még szinte senki nem rendelkezett vele és az oktatási intézmények felszereltsége is sok kívánnivalót hagyott maga után. A teleház megnyitásával bővültek azok a lehetőségek, melyek különféle szolgáltatásokat nyújtottak a lakosságnak. A hétvégi nyitvatartás lehetővé tette, hogy az itt lakó hivatalos ügyei intézésében segítséget kérhessen, fénymásoltathasson, nyomtathasson. Kezdetben csak az számított, hogy mi a jó a községben élőknek, de miután ez kevésnek bizonyult, így az is fontos lett, hogy mit szeretnének a környéken élők. A könyvtár az évek során egyre inkább átvette a közösségi szintér szerepét, hiszen a fiatalok számára pénteken és szombaton "a Könyvtárba megyek" kijelentés az esetek többségében nem azt jelenti, hogy könyvet megy kölcsönözni, hanem találkozik a barátaival, közösen hallgatnak zenét, néznek videót, vagy éppen interneteznek, játszanak a számítógépeken.

A könyvtár így tulajdonképpen egy ifjúsági klub szerepét is betölti, a fiatalok rendszeres találkozóhelye, randevúk és baráti találkozók helyszínévé vált. Szükség volt egy olyan helyre, ami tud változtatni a fiatalok megítélésén. Ez egy viszonylag nehéz feladat volt, hiszen az emberek többsége, előítélettel viseltet és viseltetett a diákok, fiatalok csoportja iránt. Az is igaz, hogy sem egyik, sem másik fél nem tett komoly erőfeszítést a megromlott viszony helyreállításáért. Fejlődni, változni, komolyodni kellett a korosztályomnak. Ennek talán a legjobb módja volt az, hogy valami olyat tudunk a Könyvtár- Teleház épületében együtt csinálni, ami jó a közösség szempontjából. A közös együttlétek lehetőséget adtak a korosztály formálására is. Elmaradtak a "nagy balhék", amit az idősebbek nem toleráltak. A programok, a közösség húzó ereje nagy hatással volt mindenkire. Lehetőség volt egy ifjúsági lap szerkesztésére, ami megnyitotta az utat a bezárt fülek felé. Olyan témák kerültek elő, ami kényesebb volt, amiről falun nem szívesen, vagy ritkán beszélnek az emberek. (drog, szex, mozi, stb.) Több rendezvény is a fiatalok csoportján keresztül került megszervezésre, mindenki megelégedésére. Ilyen volt a Sportnapi rendezvény, a Falunapi programok színes palettája, a közös kirándulások. Sikerült az önkormányzattal közösen végzett munkák során elérni azt, hogy a két fél (a falu és a fiatalok) másképp viszonyuljanak egymáshoz.

Az itt töltött idő a csoport minden tagja számára értékes, élményt nyújtó és aki egyszer megízleli, megszereti, az később majd keresi a lehetőséget az újabb együttlétre.

18 évesen kezdtem dolgozni az intézmény élén és nem volt könnyű. Sok volt az előítélet, nagy volt a bizalmatlanság, és még nagyobb a káosz. Az elődöm, aki 1996- 2000 júliusáig végzett itt tevékeny munkát, elsősorban informatikus lelkű ember volt. Az ő érdeme a Teleház létrehozása, viszont a könyvtárhoz kevésbé ragaszkodott. Alacsony volt a kölcsönzési arány, a gyűjtemény elöregedett és alapvető hiányosságokkal küzdött. A számítógépes infrastruktúra megfelelő volt, így ezen az úton haladva kellett kitalálni valamit, a népszerűsítésre, az emberek becsalogatására. Kevés család rendelkezett ekkor még saját számítógéppel, nyomtatóval. A gyerekeket vonzotta a játékok használatának lehetősége. A felnőttek a nyomtatás, fénymásolás, internetezés, scannelés és a kicsinyke videokazetta gyűjtemény használata miatt tértek be. A későbbiekben ez szerencsére csak bővült, több szolgáltatás, több használó. A színes nyomtatás, fénymásolás, a számítógépek hálózatba kötése, a társasjátékok és csocsóasztal vásárlása tovább növelte és erősítette a népszerűséget.

A Teleház és a Könyvtár szimbiózisa egy komoly intézményt hozott létre, melyek egymást erősítve, évről- évre sikeresebb lett. Az itt élőknek elképzelhetetlen egyik a másik nélkül, hiszen, ha nem is tudják egymástól elkülöníteni, de mind a kettőt használják. Az itt élők többsége tudja, hogy hol van az az épület, ahol mindig akad valami érdekesség. Számtalan sikeres pályázaton vett részt a szervezet, ami tovább erősítette a szimbiózist.

Ugyancsak fontos szerepe van az információnyújtás területén, mivel a település egyetlen olyan intézménye, ahol bárki számára hozzáférhető a számítógép és az Internet elérésének lehetősége. Bevezeti a falut az információs társadalomba, segít eligazodni benne. A teleházak működése a kisközösségek számára lehetőséget, eszközöket biztosít ahhoz, hogy stratégiai válaszokat adjanak a prognosztizálható- részben már érezhető- változásokra, hazai és világtendenciákra.

Fontos feladata, hogy megtanítja használni a modern technikát, lehetőséget biztosít az iskolán kívüli és azon túli tanulásra. A Könyvtár-Teleház a helyi nyilvánosság fórumaként, médiaközpontjaként is szolgál.